Édesapám és a testvére nagyon szeretnek horgászni, szeretnek közösen foci meccseket nézni, még néha focizni is eljárnak. Ha horgászni mennek, akkor általában a telkünkre mennek, ott van egy tó. Ilyenkor pedig egy egész hétvégére eltűnnek, nem is foglalkoznak semmi mással. Ott nincs az a zaj, mint a városban, a természet lágy ölén az ember teljesen jól ki tud kapcsolódni. Rájuk is fér, sokat dolgoznak ők is. Mindenki másképpen vezeti le a stresszt, másképpen pihen. Ők így, anyukám olvasni szeret nagyon és napozni a kertben közben, én pedig általában mindig úton vagyok, úgyhogy vagy hosszú alvást tartok, vagy festek.
Anyukám testvére és a férje gyereket várnak, így anyukámnak most eléggé kijár az izgalomból, tekintve, hogy most kétszer annyit jár át hozzájuk, mint egyébként és segít a húgának mindenben. Rengeteget beszélgetnek, be nem áll a szájuk, sőt, néha a húgára rátör a pánik, hogy mi van, ha mégse kellett volna gyereket vállalnia, mert nem tudja, mit kell csinálnia. Ilyenkor anya mindig megnyugtatja őt, mesél rólam és a tesómról neki, ő pedig aztán elég hamar meg is nyugszik tőle, sőt, a gyerekkori dolgaim miatt néha még a röhögő görcs is rájuk tör.
Bár múltkor anyunak nem volt olyan jó kedve. Megkérte apát, hogy közösen keressenek babakocsit a húgának, mert azt kapná akkor a húga tőlünk ajándékba. Erről mindenki tudott, senkit nem ért meglepetésként, hogy ajándékot fogunk venni neki közösen, szóval mindenki ehhez tartotta magát. Én elkezdtem keresgélni, hiszen érdekelt a dolog, mármint az a része, hogy végre értelmes ajándékot vásárolunk egymásnak a családban. Előtte a karácsonyok is úgy néztek ki, hogy senki nem beszélt meg a másikkal semmit és csak káosz volt belőle. Meg hát, nehéz úgy jó ajándékot venni, ha nem tudod, mit akar a másik, minek örülne a másik. Így csak valami kacatot vettek egymásnak, ami aztán mindig mindenkinek a fiókjában landolt, mert nem volt rá szükségük.
Azt hiszem, ez az a lépés, ami ezt a dolgot megváltoztatta, mármint a babakocsira gondolok. Szóval találtam egy nagyon jó weboldalt, ahol különböző babakocsikat árulnak. Van még iker babakocsi is, meg sport babakocsi. A weboldalon van egy kis ablak, amire rákattintva lehet írni nekik, ha bármilyen kérdés merülne fel. Ezt egyre többen használják. Le van írva az elérhetőségük is, és ahogy néztem a térképen, annyira nincsenek messze. De persze úgyis felhívnánk őket előbb, ha úgy döntünk, hogy tőlük vásárolunk.
Megmutattam anyukáméknak a weboldalt, és találtunk is olyan babakocsit, ami mindenkinek tetszett és meg volt vele elégedve. Illetve abban is megegyeztünk, hogy az ára is reális és így mindenki belement abba, hogy azt a babakocsit vegyük meg anya húgáéknak. Apa felhívta őket, mindent megbeszéltek, anyával pedig úgy beszélték meg, hogy pénteki napon mennek érte.
Apa hazajött kora délután a munkából, anya otthon várta, mert szabadnapos volt. El is indultak, út közben pedig apukám meglátott egy horgászboltot is, ami miatt muszáj volt megállni. Anya mesélte, így idézni is tudok: „Csak öt perc és mehetünk.” Hát anya elmondása alapján az nem öt perc volt, de még csak nem is tíz. Miután apa kijött a boltból, anya meglátta a kezében a szatyrot. Gondolta magában, hogy apa biztos jól bevásárolt, mert a következő héten úgyis mente horgászni a tesójával. Apa bedobta hátra a szatyrot, beült a kocsiba, bekötötte magát és elindult. Haza. Anya pedig meg sem tudott szólalni, csak nézett rá. Aztán apának leesett, hogy nem azért indultak el, hogy egy új horgászboltba bemenjen, elköltsön csomó pénzt, aztán hazamenjenek. Vett egy éles kanyart, visszafordult az eredetileg tervezett útvonalra és végül csak eljutottak a babakocsiért.
Hazahozták, megmutatták nekem is. És tényleg egy az egyben olyan az a babakocsi, amilyet kinéztünk: https://babakocsik.hu/collections/sport-babakocsik. Igen, most sokan nem érthetik a dolgot, hogy miért ilyet vettünk, hiszen a csecsemőknek nem ilyen kell. Azért ezt vettük, mert anya húga ilyet kért. A másik fajta babakocsiból már egy van nekik, azt ők vették maguknak. De mivel egy szempillantás alatt eltelnek a napok és az évek, hamar eljön az az idő, amikor már erre a babakocsira lesz szükségük. A szín nagyon pöpec szerintem, elegáns lett tőle a babakocsi, és nem is piszkolódik olyan könnyen, ráadásul, ha esetleg piszkos lesz, akkor nem látszódik annyira, így nem olyan kellemetlen, hogy ott egy pacni rajta. Ha érted, mire gondolok. Könnyen kezelhető, nem kell hozzá agytrösztnek lenni, hogyan kell összecsukni, kompakt, egyszerűen el lehet pakolni akár még a kocsiba is. Szerintem nagyon szép, biztos, hogy tetszeni fog nekik.